Tartalomjegyzék

Találkozik a portugál lány. Utazómajom | 11 dolog, amit ne csinálj Portugáliában!

Találkozik a portugál lány Levente: Nemiség és erőszak a korai pastourelle-ekben Hadd emlékeztessek először is arra, hogy mi a pastourellea középkori irodalom kontextusában. Egy érdekes lírai műfaj, mely számos nyelv irodalmában megjelent, de mindenképpen az ófrancia lírában a legmarkánsabban, találkozik a portugál lány majdnem kétszáz pastourelle maradt fenn. A műfajnév is az ófranciából származik.

A trubadúrlírában szintén jelentős a műfaj, húsz-harminc verset ismerünk, mely ide tartozik, míg a Minnesangban csak pár elszigetelt példára utalhatunk, melyek nem alkottak meghatározó, különálló kontextust a német líra rendszerén belül.

A középkori latin vágánsköltészetnek is számos darabja pastourelle. A műfaj tágabb definíciója szerint, minden bukolikus költeményt pastourelle-nek véve még a gallegó-portugál serrana sorolható ide, mely valamivel később jelent meg, és a francia pastourelle egyfajta variációjának tekinthető.

A klassszikus, ófrancia pastourelle általános jellemzői alapján én a következőképpen szűkítem le a műfajhoz tartozó és itt vizsgált versek körét: A pastourelle pásztori költemény, melyben a lírai én, általában egy magas társadalmi rangú költő találkozik egy pásztorlánnyal, és valamilyen formában udvarol neki. Alapvető fontosságú, hogy a pastourelle narratív műfaj, amennyiben egy udvarlás történetét adja elő, és drámai, minthogy dialógusra épül.

Portugáliáról / almann.hu

Líraiságát, modern értelemben, az énekelt jelleg és a szerelmi téma adja. Ez a szűk definíció számos olyan verset vesz ki a műfaj köréből, melyeket a filológiai hagyomány gyakran ide sorol. Azokat a bukolikus pásztori költeményeket, ahol a lírai én, a trubadúr csak szemléli a pásztorok ünnepét, a verseket melyekben a dialógus tárgya nem a meet a mátrix és célja nem a hódítás Marcabru Találkozik a portugál lány la fontana del vergierilletve azokat a dialógusokat, ahol a költő partnere nem egy pásztorlány idem.

William D. Paden válogatását vettem alapul, aki a pastourelle hagyományát feldolgozó, teljességre törekvő szöveggyűjteményében 28 ófrancia, egy francia-latin kétnyelvű, egy franko-provanszál és hat okcitán verset sorolt ebbe a kategóriába. Néhány általa pastourelle-ként találkozik a portugál lány vers nem felel meg az én definíciómnak, ezeket nem tárgyalom. A datálás kérdése persze nehéz, főleg az anonim találkozik a portugál lány esetében, tehát nem állíthatom, hogy a korai pastourelle-ek mindegyikáre kiterjed a vizsgálatom, sem azt, hogy így találkozik a portugál lány jutok a műfaj eredetéhez, de ez a korpusz elegendő egy összehasonlító vizsgálathoz és néhány általános jellemző meghatározásához.

A provanszál és ófrancia versek között van eltérés: a hódítás sokkal szofisztikáltabb a trubadúrversekben, és itt a dialógus ritkán korlátozódik a csábítás témájára. Ezekben a találkozik a portugál lány én gyakrabban érez szerelmet egy hölgy iránt, és ez az érzés egyértelműen háttérbe szorítja a pásztorlányt. Formai eltérés, hogy az ófrancia dalokban sokkal gyakoribb a refrén használata.

A pásztorlány és a lovag találkozása és az udvarlás sokféleképpen végződhet. A középkori líra lényegi variabilitásához tartozik, hogy legfeljebb tipologizálni lehet a lehetséges végkimeneteleket, de képletbe foglalni nem.

Találkozik a portugál lány trubadúr közeledését a lány általában visszautasítja, legalábbis kezdetben, majd néha megenyhül, és megadja magát. Ha nem, a lovag-költő általában erőszakkal próbálkozik, néha sikertelenül, mert a lány ellenáll, vagy mert találkozik a portugál lány pásztor, az udvarlója megjelenik, és elkergeti a lovagot, néha pedig sikerrel, ami után a lány vagy elkeseredik, vagy megköszöni, hogy megízleltette vele a szerelmet, hogy finoman fogalmazzak.

A variabilitás szinte végtelen. Így is lesz, és a továbbiakban boldogan élnek együtt Arrasban. Számunkra most, a középkori erőszak vizsgálatában azok a versek teszik érdekessé a műfajt, ahol a végkifejlet valamilyen formában erőszakos.

Jegyezzük meg, hogy ez nem minden pásztordalra érvényes. Ha viszont jelen van, az lz ismerkedés, legyen akár verbális, akár fizikai, a nemiséghez kapcsolódik.

De nem jelent feltétlenül nemi erőszakot. Itt, ebben a dolgozatban, nincs sem hely sem idő az udvari szerelem pontos meghatározására.

találkozó helyén profil például

Szempontomból az a fontos, hogy a pastourelle egy ellentétpárra épít, szembesíti az abszolutizált szerelmet a vággyal talan, desir. Ennek jegyében ütköztet két világot és interpretációs modellt. A pásztorlány és a trubadúr szembenállása elsősorban férfié és nőé, de egyben szofisztikált udvari kultúra és szerelmi ideológia opponálása a hétköznapi, egyszerű világgal, illetve a magas szociális rangú költőé az alacsonysorú lánnyal.

A történet tíz, látszólag egymástól független szálon fut.

Alaphelyzetben a szerelem kódját, nyelvét nem érti a lány, ezért is lehet a csábítás tárgya, minthogy az udvari világon kívül van, egy másik szociumot képvisel, de nagyon gyakran ugyanazt a nyelvet beszéli a trubadúrral, esetleg ő is reménytelenül szerelmes, mint a költő, és ezáltal értik meg egymást. A vizsgált korpuszban meglehetősen ritka, hogy ténylegesen a megerőszakolásig fajuljon a jelenet.

Igazából szerelem – Wikipédia

Ez is a kötelező variabilitás következménye. Noha az alapséma szerint eljutnak az enyelgésig így vagy úgy, a költőnek mindig újítania kell. A csábítás néha sikerül, néha nem. És az erőszak néha a költőt fenyegeti a pásztor vagy a pásztorlány részéről, mint már utaltam rá. A variációk mögött kirajzolódik egyfajta jelrendszer, mely gyakorlatilag állandó, és erről szeretnék a továbbiakban beszélni, példákkal illusztrálva a működését.

A pastourelle-ben a párbeszédet, ellentétben a tenso vagy a jeu-parti dialogikus műfajaival, bevezeti egy narratív kommentár, a találkozás elbeszélése. A költő egyedül lovagol, üget, sétál, barangol valahol, megpillant egy pásztorlányt, vagy meghallja, ahogyan az énekel.

Az ének, az éneklés az udvari líra jelrendszerében mindig a szerelemre utal. Amikor a költői én szerelmes, természetes gesztusként dalra fakad.

Igazából szerelem

A szerelmes állapot leírásának eszköze a cansó, a költő csak ebben tudja kifejezi szerelmi bánatát, vágyait, ritkán örömét. A trubadúrok egyik kedvenc paradoxona, hogy ők még bánatukban is énekelnek.

ingyenes társkereső nyíregyházán

A pastourelle szintén játszik ugyanezzel a motívummal. A tavaszi kezdet, vagy másféle Natureingang vezeti be a dalt, és a táj leírásában néha már a madarak is dalolnak, ez készíti elő a szerelmes enyelgést pl. Bizonyos szempontból ez a felhívás arra vagy a jelzése annakhogy a vers témája a szerelem legyen lesz. Majdnem mindig a dal teremti meg a szerelmi párbeszéd feltételeit, hangulatát.

  1. Lila akácok titkos kertje - Esküvői inspiráció a portugál tengerpartról
  2. Egyetlen nyaralás beleszeretni
  3. FRANCIA EREDETŰ BALLADÁK | Magyar néprajz | Reference Library
  4. Isten előtt állok.
  5. Kínai turisták a Portó-i katedrálisnál - Kriszta fotója Földrajz Portugália neve Porto város nevéből ered.
  6. Разве ты не можешь поступить аналогичным образом.
  7. Palimpszeszt szám

Néha csak utal rá a vers, hogy valamelyik szereplő dalol, de néha belső idézetként kapunk egy kis ízelítőt a dalból. Ezek a belső idézetek a leggyakrabban a refrénben kerülnek elő. Ha a lány dalol először, az idézet az általa előadott énekből általában meghatározza, hogy hogyan fog viszonyulni a lovag közeledéséhez, és hogy milyen műfajhoz kapcsolja az intertextus az adott pastourelle-t más bukolikus versekhez, a tensóhoz, a cansóhoz, esetleg a sirventeshez. Nem biztos, hogy a dal azt jelzi, a lány kész a szerelmi együttlétre a lovaggal; gyakran épp ellenkezőleg, a éneklés azt fejezi ki, hogy a szíve már foglalt, vagy legalábbis a vágya valaki másra irányul.

Ezután az előjáték után kezdődik a pastourelle második része, a fiktív párbeszéd, melynek ha nincsenek is pontos formális szabályai, vannak kategóriái.

FRANCIA EREDETŰ BALLADÁK

Raimon Vidal Tehát nem alapvető, hogy a szerelmi közeledéssel kezdjen a lovag. Thibaut de Champagne már említett versében csupán annyit kérdez a lánytól, hogy hogyan hívják, amit a találkozik a portugál lány azonnal agresszióként értelmez, és visszautasítja, akárha ajánlatot tett volna neki.

Nem biztos, hogy ezt paranoiaként kell értelmezni: inkább arről van szó, hogy ebben a jelrendszerben már a kezdeményezés is felér egy támadással. Akárcsak a tensókban, ezekben a formális vitákban, a kezdeményezés módja a pastourelle-ekben is meghatározza fő vonalaiban a beszélgetést: ez alakítja ki a szerepeket.

Abban a kevés esetben, amikor a lány szólítja meg a lovagot, ő lesz az, aki szerelmét felajánlja a költőnek. Ez történik a már említett névtelen pastourelle-ben, ahol a lány erőszakolja meg a lovagot.

Ebben a versben a költő elpanaszolja, hogy reménytelenül szerelmes, szenved, a lány pedig, aki udvarlót keres magának, felajánlja, hogy megvigasztalja, de a gyáva vagy hűséges, ahogy vesszük trubadúr elutasítja a közeledését. Mint már mondtam, a pastourelle az abszolutizált szerelmet a vággyal állítja szembe.

island helyszíni találkozón a szabad meeting

A házasság rendezett társkereső tulajdonképpen verbális kifejezési mód, ez maga a költészet. A költészet mint a nyelv szerelme.

ismerd lüneburg

A szerelem művészete, az ideologizált amor retorikai művészet is egyben. A vágy, az arctalan találkozik a portugál lány általában nem kap hangot, kifejezést, hanem éppen a némaság jelzi, vagy előlegezi meg. Erre két példát tudok idézni a pastourelle-ekből: egy francia motet-t Tres douce pensée Nota bene, itt a lány végül elégedett az eredménnyel. Van verbális erőszak is, és ez az a szint, ahol az ellentét az udvari, szofisztikált kifejezésmód és a pásztori, alsó nyelvi réteg között feszül.

A műfaj valamilyen formában keveri a két szintet, és az udvari szerelem kódjának, beszédmódjának megerőszakolása jellemzi. Ezért néha, a költői fikció szintjén, a pásztorlány a felelős, ha nem érti a szofisztikált udvarlást, vagy nem akarja érteni, vagy megérti és feltárja, hogy a szép szavak mögött úgymond alantas szándékok rejteznek, de a kétféle nyelvezetet tulajdonképpen a téma követeli meg.

Igazából akkor fogalmazunk helyesen, ha azt állítjuk, a nyelvi keveredés teszi lehetővé, hogy a pastourelle a vágyról és esetleg a nemi erőszakról szóljon.