Helyén középkori találkozó
Szászvár: már épül a középkor Gőzerővel folyik a középkori eredetű szászvári várkastély helyreállítása.
A magyar történelem egyik legfontosabb helyszíne
Képriport a munkálatokról. Gőzerővel folyik a középkori eredetű szászvári várkastély helyreállítása.
Mint arról korábban már beszámoltunk, a nyár elején kezdetét vette az ország egyik legépebben maradt középkori épületének, a szászvári várkastélynak a helyreállítása. Legalábbis az első ütem, hiszen a tervek szerint akár négy ütemen át folyhatna a helyreállítás: igaz, az utolsóban már a várkastély környezetét, a sok helyütt még ma is álló, néhol kettős várfalat építenék fel.
Ezen félkörben elhelyezett gyöngysoros diszitós felső része között három-három a nyaknak sima részén látható ós alsó végeikkel találkozó körszelet. Lelholy: Szabolcs község belterülete Tőrös Fercncz ur ajándéka. Az edény meglevő részének magassága 24 ctm. A nyaknak átmérője megközelítőleg 12 ctm.
Jelenleg a főépület felújítása, valamint a korábbi palotaszárny rekonstrukciója folyik: utóbbit tömegében szinte teljes egészében megidézik, azonban az anyaghasználata eltér a történelmi szárnyétól.
Az új, hajdani szárny helyén épült részben kapnak majd helyet a kiállítások, hiszen a várkastély eredeti, megmaradt tömbének belsejét a barokk korban, a A mostani helyreállítást megelőző helyén középkori találkozó eredményeit Buzás Gergely feltáró régész ban összegezte az Archeologia portálon megjelent tanulmányában.
A meginduló régészeti kutatások, amelyeket tól a es évek közepéig Gerő Győző és G. Sándor Mária folytatott, a régi plébániaépület udvarán, több mint 2 méteres feltöltés alatt megtalálták a vár további visszabontott részleteit: egy, a plébániaházhoz északnyugat felől L alakban csatlakozó palotaszárnyat, tőle délkeletre álló kaputornyot, több melléképületet és egy belső várfalöv kerek saroktornyát, a plébániával keletről szomszédos területen pedig a vár keleti szárnyának déli végét és a belső körítőfal egy másik saroktornyát.
A műemléki tervtanács sorozatos elutasító határozatai miatt feltárt középkori maradványok helyreállítása évtizedeken át nem indulhatott meg és így idővel az ígéretes ásatások is megszakadtak.
VVTV Hirado 2019.12.12.
A múlt évben végül az örökségvédelmi hatóság megadta az engedélyt a műemléki helyreállítás megindítására, ezért a tulajdonos Magyar Állam pályázatot helyén középkori találkozó be a munkálatokra, amit meg is nyert, így a vár eddig feltárt északnyugati részének jövője rendeződni látszik. Az eddigi kutatások azonban megmutatták, hogy a várnak még további, feltárható és helyreállítható részei rejtőznek a föld alatt, amelyek ismerete és bemutatása nélkül a mostani helyreállítás csak egy csonka épületet fog eredményezni.
Festői helyen áll a vár, amelyhez történelmünk legnagyobb diadala fűződik Kovács István Számunkra, magyarok számára valamiféle furcsán bizsergető élményt jelent végigsétálni azokon a várfalakon, ahol esztendővel ezelőtt, éppen ezekben a hetekben vívták élethalál harcukat a vár védői a többszörös túlerőben lévő oszmán sereggel szemben, védelmezve az ország és egyben Európa kapuját. A stratégiailag fontos helyen emelkedő erődítmény Belgrád legrégebbi része, sok történelmi időszakot megélt már, és egy körülbelül 50 méter magas sziklaszirten terül el.
Ezért a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kezdeményezésére és támogatásával, a pécsi Janus Pannonius Múzeum alvállalkozójaként a Magyar Nemzeti Múzeum középkori szakmúzeuma, a Mátyás Király Múzeum június 11 és július 5 között tervásatást végzett a vár korábban feltárt részével szomszédos, önkormányzati tulajdonban lévő telken, a régi szászvári iskola udvarán. Itt korábban az iskolaépület kazánháza állt, ami az év elején a község önkormányzata a feltárás helyén középkori találkozó elbontott.
A régészeti kutatás során feltártuk a belsővár keleti épületszárnyának és a hozzá kívülről kapcsolódó épületeknek az északi felét. A teljes épületszárny feltárására nem volt lehetőség, mert felette keresztben a régi iskolaépület áll.
Ennek ellenére a kutatás nyomán ma már ismerjük a belső vár alaprajzi elrendezését és építéstörténetét.
A külsővár rekonstrukciójának és keltezésének kérdésében viszont egyelőre csak hipotéziseket fogalmazhatunk meg. A kutatás eredményei szerint a ma is látható szárny épült fel elsőként a A négyzet alaprajzú külsővárat nyolc bástya erősítette, amelyek még a A török kor után a kastély központi részét plébániaházként használták.
A jelenlegi felújítás során újjáépítik a középkori tömbben található gótikus kápolnát és rekonstruálják az egykori kaputornyot is.
