Index - exit - A vizek osztályozása

Egységes imst, 1912 Imst (Tirol) mit Heiterwand / general view, mountain (EK)

Az őskor Tirolban és Vorarlbergben.

out társkereső házasság társkereső iroda

Wieser Ferencztől, fordította Boncz Ödön. Fontossá teszi Italia és Németország, továbbá az Alpesek nyugati és keleti ágazatai közt való helyzete. Folyók áttöréseitől vájt mély nyílásai s könnyen járható alpesi hágói mindenfelől útakat nyitnak belé. Két fő útvonala épen a tartomány közepén metszi egymást. Az egyik délről az alsó Etsch és Eisack fölötti délvonal irányában haladó völgybarázda, mely a Brenneren át megy a Sill völgyén végig éjszak felé.

A másik pedig messze keletről húzódik a Dráva és Rienz folyók két, ellentétes irányú folyása mentén. Ezen természetalkotta útakon tarka néprajok özönlöttek a tartományba, melyek ottlétöknek többé-kevésbbé mély nyomait hagyták maguk után.

Ezen útakon haladt a kereskedő is és árúival együtt fontos új művelődési elemeket juttatott ide. E nyílt útakon előre nyomúló sokféle hatással azonban ellentétben áll némely völgyterületek természetes elzárt volta s a hegyi lakók természetében levő conservativ szellem cloak leírása társkereső szívós ragaszkodás az egyszer megszokotthoz.

Ezen tényezőknek tulajdonítható Tirolnak néprajzi sajátossága egységes imst történelmi fejlődése. Ezek már igen régi időkben döntő hatással voltak a tartomány benépesedésére és művelődésére sokkal előbb, hogysem a római légiók az Alpeseken át győztes bevonúlásukat megkezdették volna.

Természetes, hogy ama távoli őskorban, mikor a közép-európai ember a művelődésnek legalsó fokán állott, ilyen hatások még nem vehetők észre. A jégkorszakban az összes alpesi völgyeket hatalmas jégárak tették teljesen járhatatlanokká. Nem egységes imst mutatható ki, hogy Tirolban ezen korszakban emberek laktak volna.

Térkép: Tirol, Kelet-Tirol Ausztriában és Dél-Tirol Olaszországban ()

Az özönvízi gletcserek elenyészte után azonban egyes kalandozó vadászok, kik eddig az Alpesalji vidékeken laktak, csakhamar behatoltak ide a hegyek közé és lassanként állandó tanyákat is ütöttek a főbb völgyekben. Az Inn völgyének törmelékdombjaiban itt-ott maradványaik is találhatók ezeknek beiszapolódva, így durván égetett edénycserepek, széndarabok, vad- és házi állatok csontjai, melyek részben emberi kéztől idomítvák, stb.

Kőszerszámok is kerültek elő elszórtan e völgy több helyén. Déli-Tirol napos völgyeiben, melyek előbb szabadúltak meg a jégtől s így előbb adtak helyet a telepűlőknek, — egységes imst egyes neolith-korbeli tárgyakon kivűl — több ezen korbeli egységes imst s azokban sok, kezdetleges műveltségről tanúskodó készítményekre, így kőfegyverekre és szerszámokra, agancsokra és csontokra, szabad kézzel alkotott, durva edények töredékeire akadtak.

Mindezeket hamu- és szénréteg takarta. Ezek a neolith korból való lakhelyek többnyire barlangokban, vagy meredeken kihajló sziklák alatt fordúlnak elő; Egységes imst közelében és Vezzano mellett még az özönvízi gletcsermalmok üregeiben is fedeztek föl ilyeneket.

Kőfegyverek és eszközök használatára akadni még az alsó Etsch-vidéknek sok más telephelyein is, de azok későbbi korbeliek, más nép és egységes imst műveltség emlékei. Az azokban talált tárgyak ugyanis föltűnően megegyeznek a Po-síkság czölöpfalvainak, az úgy nevezett terramaréknak lelt tárgyaival, így nevezetesen itt is előfordúlnak a terramarékat annyira jellemző félholdalakú edényfülek, melyeket az olasz régészek ansa lunata-knak neveznek.

Bár még ezen újabb telepesek műveltsége is nagyon kezdetleges volt, mégis nagyon felűlmúlja az a neolith-korbeli vándor vadász- és pásztortörzsek műveltségét két tekintetben, hogy t. A Po-síkság czölöpökön épűlt falvait, — miként Helbig W.

Ezen proto-italicusok vagy umbrok, mint a barátok tudják, törzs után, mely Felső-Italiában állandóan megtelepedett, szintén nevezik őket a ligurokat részint a félszigetnek éjszaknyugati sarkába szorították, részint leigázták és magukba olvasztották. Tulajdonképi terramarékat mindamellett eddig Tirolban bizonyossággal még nem állapítottak meg és igazi czölöpépítményeknek is csak bizonytalan nyomaik ismerősök huntress. A szóban forgó legrégibb bronzkori telepítvények magaslatokon és hegyoldalakon mutatkoznak.

Mindamellett okvetetlenűl a proto-italicusoknak kell azokat tulajdonítanunk, mert egészen hasonló telepítvényekre akadhatunk a Pótól éjszakra az Alpesalji hegyeken is, melyekre nézve jellemző, hogy ott kőeszközök és fegyverek szintén nagyobb számban találhatók, mint bronzból készűltek, holott Emilia czölöpfalvaiban kabil montreal társkereső ellenkezőleg van társkereső oldalak emelet dolog.

Az italicusok az apennini félszigetre való bevándorlásuk idején még nyilván meglehetősen csekély műveltségűek voltak, és csakis a Po síkságán való hosszas tartózkodásuk után jutottak magasabb értelmi fejlődésre, más részt pedig csakis a felső-italiai tóvidéken és mocsaras lapályokon mentek át arra, hogy lakásaikat czölöpzetre építsék.

Tirol éjszaki részén, a középhegység terraszain szintén akadtak kezdetleges lakhelyek nyomaira, melyek ugyanazon időből valók és egységes imst ugyanazon művelődési fokra mutatnak, mint a tartomány déli vidékein talált telepítvények.

koala ismerkedés egyetlen nő keres férfit kanadában

Vajon van-e ezek közt néprajzi összefüggés is, ezúttal még meg nem állapítható. Tirolban a tulajdonképeni bronzkorból származó lelt tárgyak igen egységes imst, Vorarlbergben aránylag számosabbak. Tirol ugyanis, mint általában a nagy forgalmi, átvonúlási vidékek, a egységes imst illetőleg a szegényesebb tartományok közé tartozik, ellenben Vorarlberg földrajzilag és művelődés-történetileg szorosabban csatlakozik Svájczhoz, a közép-európai bronzkori művelődés klasszikus hazájához.

Mindamellett Tirolban is teljességgel ki lehet mutatni, hogy a régi telepek tovább is virágzottak, sőt a letelepűlés mindegyre terjedt is. Azon helyeken ugyanis, a hol terramare-féle műveltség nyomai kerültek elő, csaknem mindig későbbi idők készítményeire is találtak, és a tartomány legkülönfélébb helyein, a legfélreesőbb völgyzugokban és nehezen megközelíthető magaslatokon is leltek már a tulajdonképeni bronzkorból származó eszközöket, fegyvereket, ékszereket és szerszámokat.

Csak a bronzkor vége felé és a régibb vaskorban, vagyis a hallstatti műveltségi korszakban válnak a leletek szaporábbakká és sokfélébbekké.

Index - exit - A vizek osztályozása

Ennek az érdekes műveltségi korszaknak úgy Tirolban, mint Felső-Olaszországban és a keleti Alpesek szomszédságában is a sírmezők a dús forrásai. Ilyeneket az utóbbi évtizedekben sok helyütt ástak föl a Középponti-Alpes hegylánczon innen is, túl is. E sírok általában laposak és külsőleg semmiről sem ismerhetők föl.

A kancellári rendszer egységes gazdálkodást fog biztosítani

A hol csak lehetséges, rendesen valamely folyónak vagy pataknak a partján feküsznek, még pedig olyan magasan, hogy vízáradáskor sem voltak az öntés veszélyének kitéve. Valamennyiben elégetett hamvak vannak, csupán két éjszak-tiroli temető helyen Matrei és Sistrans fordúl elő ily hamvakkal telt sírok mellett itt-ott csontvázakat rejtő is.

Az elégetett hamvakat agyag-urnákban, olykor bronz-vedrekben temették el. A hamvvedret többnyire kövekkel rakták körűl s egy nagy kőlappal födték be. Kivételesen az elhamvasztott csontok egy faragatlan kőlapokból alkotott kőládában vannak. Az urnákban s részben mellettök vannak a mellékletek. Csaknem minden sírban található néhány kisebb agyagedény, többnyire kettő, egy kupa, meg egy lapos csésze; ritkák a bronzedények.

A mellékletek között igen gyakori a kés, de egyéb házi eszköz is.

Kövessen minket:

Ékszer félékre szintén sokszor akadnak kivált a női sírokban. Leggazdagabb sírmező a Etsch vidéken a pfatteni, Bozentől délre. Vannak ott sírok a bronzkor végétől az egész hallstatti korszakon át a La Tčne-féle korig terjedő hosszú idő minden szakából.

Az a műveltség, melyről e sírok elrendezése és tartalmuk tanúskodik, erős italiai hatás alatt állt. Az itt és a felső-olaszországi Villanova, Bologna s úgy szintén Este temetkező helyein lelt tárgyak igen szoros viszonyban állanak egymással. Különösen érdekes azonban, hogy az itt lelt tárgyak közűl több még határozottan terramare-typusú s így föl kell tennünk, hogy a régi proto-itali lakosság őstörzse még ebben a korszakban is hatalmában tartotta korábbi lakhelyeit és csak lassan fogadta el az újabb művelődés formáit.

Az éjszak-tiroli urna-temetők közűl legelsőbben a Matrei és Egységes imst helységieket ásták ki. Sajnos, hogy ezekről pontosabb tudósításaink nincsenek. Mindamellett az insbrucki múzeumban levő tárgyakból kitűnik, hogy ezek a temetők egy részt még a tulajdonképeni bronzkorba nyúlnak vissza, más részt a római uralom idején is még temetkező helyek voltak.

Az italiai művelődés hatása itt is félreismerhetetlen, de épen nem oly élesen és határozottan felötlő, mint Pfattenben; viszont egészen olyanok is vannak köztük, mint a svájczi czölöpépítményekben, Dél-Németországban és Ausztriában lelt tárgyak.

Szintén ily hasonlóság ismerhető egységes imst az Innsbruck melletti Hötting és Völs gondosan átkutatott urna-temetőinél is. Emezeknél mégis a legtöbb sírnak egységes imst a bronzkor stílusa látható.

Jellemző egyebek közt még a fibuláknak csaknem teljes hiánya is. Az egyetlen ismeretes példány olyanféle egyszerű alkatú, a milyen a tulajdonképeni bronzkori telepeken, pl. E helyen nagy számmal vannak a brüsszel társkereső oldalak mintegy helyettesítő egyenes egységes imst, melyeket részint hajtűzésre, részint egységes imst ruházatnak összefoglalására használtak.

Más egyéb eszközök is ugyanilyen typusúak, pl. Több körűlmény azonban, pl. Ezek a vidékek távolabb estek az italiai művelődés hatásától és általában nem is valamely közlekedési vonal mellett feküdtek. Az a fő út, mely az Etsch vidékét a Brenneren át az éjszakkal összeköté, elkerülte azt a helyet, a hol később Innsbruck virágzott föl, s Matreiből egyenesen a középhegységi terraszon át ment a halli sóbányákhoz s onnan tovább az éjszaki alpeselvi tartományba.

Így történt, hogy ezen gyér forgalmú helyek a bronzkorbeli fejlettség fokán állottak még akkor is, mikor a tartomány déli részén kedvezőbb közlekedés mellett már régen elterjedtek a két fémet használó új művelődés formái.

A vasat természetesen még délen is sokáig csak kis mértékben használták. Lényegesen más képe van a hátsó Isel-völgyben nem régiben föltárt welzelachi temetőnek.

ismerkedés nők libanoni flörtölni is támadó

Míg ugyanis az eddig fölsorolt sírmezőkön legelterjedtebbek az agyag hamvvedrek, addig ilyenek Welzelachban egyetlen kivétellel elő sem fordúlnak, hanem itt az elhamvasztott tetemeket vagy oldal előterjesztés tették, vagy egyenesen kőlapokból álló sírba rakták.

Még nagyobb különbség van a sírokba tett mellék-tárgyak között. Ezek stílus tekintetében egészen más neműek, mint a többi sírmezőbeliek s míg emezekben fegyvereket nem találtak, itt számos lándzsahegy és fokos kerűlt elő. Mindenekelőtt pedig Welzelachban a vas tárgyak nagyobb számúak a bronzoknál. A karpereczek és más ékszerek, kések, valamint az említett fokosok és lándzsahegyek általában egységes imst valók.

S ez a sírmező mégis ugyanabba a korba tartozik, melybe a többiek Tirolban, csakhogy valamivel szűkebb időközre, vagyis pusztán a tulajdonképi hallstatti korszakra szorítkozik.

Itt akadunk legelőször tiroli sírmezőn a vasnak általánosan elterjedt használatára, míg az új fém ugyanazon időben még egyáltalán nem, vagy csak nagyon gyéren fordúl elő Tirolban egyebütt. A welzelachi temető minden tekintetben, s így ebben a részben is a legfeltűnőbben hasonlít a szomszédos kelet-alpesi tartományok, névszerint Krajna és déli Stiria sírmezőihez. Sok bizonyság szól a mellett, hogy a vas használata keletről és délkeletről jutott Tirolba a Dráva-völgy ősrégi országútján.

E sírmezőknek a tartalmából, úgy szintén a Tirolban sok helyütt előkerűlt egyes lelt tárgyakból meglehetősen világos képet alkothatunk a régibb vaskor itteni lakosainak művelődési egységes imst és életmódjáról.

A letelepűlés tetemesen egységes imst. A lelőhelyek mind közelebb-közelebb esnek egymáshoz és mélyebben hatolnak be a mellékvölgyekbe is. A fő völgyek népességének jó sűrű voltát meggyőzőleg bizonyítja az, hogy a mai Innsbruck tőszomszédságában nem kevesebb, egységes imst négy temetőhelyre találtak Hötting, Völs, Sistrans, Sonnenburgmelyekhez valamivel távolabb még más három Matrei, Imst és Wörgl sorakozik. Ezek az egységes és hosszabb időn át megállapodott szertartási szabályok szerint használt temetők azt mutatják, hogy itt nagyobb községek lehettek.

A népesség már teljesen megtelepűlt volt, s valóságos falvakban és tanyákban lakott. Földmívelők voltak, kik szántóföldjeik és nyájaik hasznából éltek.

Tirol Budapest távolság

Szántóföldjeiknek terrasz-szerű dűlői a völgyoldalakon még sok helyt fölismerhetők. Gazdasági eszközeikből is főnmaradt egy s ismerd meg a bérlők sarlók, vágókések, kapák, fejszék, stb. A zord Alpes hegységnek ekkor még fékezetlen természeti erőivel való folytonos harczban nyomorú életük lehetett. Abból, hogy a legtöbb sírban fegyverek nincsenek, épen nem szabad azt következtetnünk, hogy a lakosság elpuhúlt, vagy harcziatlan természetű volt volna.

Tirol történelme

A rhäti törzsek vitézségét és hadra termettségét eléggé bizonyítják a klasszikus írók tudósításai. De a fegyver sokkal értékesebb jószáguk volt, hogysem azt rendesen a halott mellé temették volna; úgy látszik, csak az elesettek mellé tették fegyveröket a sírba. Egységes imst sírokból számos és különféle fegyverzeti készletek kerültek elő: sisakok és pajzspántok, kardok, tőrök, csákányok, lándzsa- és hajítódárdahegyek. Fegyvereiket egész műveltségükkel egyezőleg főképen bronzból készítették.

Vaskardok csak a La Tčne-féle korszakban fordúlnak elő; hallstatti typusú vaskardot egyetlen egyet sem találtak az egész Tirolban. Bronz-edényfajták Tirolból. Charlemont Hugótól A lakosság, ha egységes imst fenyegette, sánczváraiba Wallburg vonúlt, melyeknek nyomaira ma is akadni Tirol minden részében. E várak többnyire nehezen megközelíthető sziklaormokon voltak, kivált a völgyek összeszögellésénél levő hegyfokokon, árkokkal, és összehordott nagy kövekből rakott magas sánczokkal voltak megerősítve.

Ezek voltak azok a rhäti várak, melyekről Horatius az Augustushoz egységes imst diadalhymnusában így énekelt: Drusus Genaunos, implacidum genus.