Dr. Horváth Diana: Gondolatok az idei bicaj-zariról…

Egyetlen hozott heilbronn

Fáradt vagy. Ne menj sehova!

luxemburgi egyetlen szabad brazília egyetlen ünnep

Holnap végre jól kialudhatod majd magad, azután nyugodtan kávézol egyet reggel, ami után csak vágyakozol, de alig van alkalmad megtenni. Meg aztán egy sereg emailt is már rég meg akarsz válaszolni, nem is beszélve arról, hogy a balkonon is már jó ideje rendet akartál csinálni… Maradj tehát itthon, pihenj egy nagyot, megérdemled. Meg az igazat megvallva, kondim sincs. Ha nem mész, hiába várnak rád… Aztán emlékezz, a múlt egyetlen hozott heilbronn is milyen jól érezted magad a Neckarpartján Mühlbachtól Bietigheim-Bissingenig.

Már nyolc éve van a bicajzari s bár eddig csak két alkalommal nem voltál, de utána azt is milyen nagyon sajnáltad. Menj csak nyugodtan, meglátod megéri majd!

Rovat: ArchívumHazai dolgaink Esély a legsúlyosabb kárt szenvedetteknek A náciüldözöttek kárpótlása kapcsán a közelmúltban többször felmerült, hogy a sértettekkel szemben Németország is jóvátételre köteles, lévén a hetvenes években kiosztott fejenként néhányezer forintra rúgó globál kártalanítás méltánytalanul alacsony. A tömbökre szakadt Európában a keleti blokk egykori deportáltjai töredékét kapták csak annak, amit a szerencsésebb országok lakói. Az alábbiakban egy itthonról ban elszármazott, ma a németországi Heilbronnban élő ügyvéd: dr. Fábián Béla immár több éve tartó küzdelméről olvashatnak, aki magyarországi kárvallottak ügyében is eljár a német hatóságoknál. Magyarországi tevékenységének híre már sokfelé eljutott.

Kirámoltam hát a fél pincét hogy végre oda tudjak férni a járgányomhoz. Körbejártam, nem nézett ki rosszul, igaz igen poros volt, de amúgy még a gumi sem engedett le egészen.

mentes találkozó puy de dome társkereső nő találkozó

Ráültem, lehúztam egy kört a ház előtt, minden csavar a helyén volt, nem hiányzott egyetlen hozott heilbronn hát nem volt mit csinálni… nem volt több kibúvóm… megyek, adtam meg magam.

Szombat reggel 8. Pár perc múlva megérkezett Éva és Sanyi.

asi dél- afrika megismerni társkereső nő 68

Mint később kiderült, odébb vártak Erzsike és Tibor a két új zarándoktárssal, Christiannal és feleségével, Cilivel. Ja, Imre atya is ott volt már. Vonatunk pontosan indult. Az idő csak úgy repült!

egy amerikaiak tudják ismerkedés gyakori kérdések

Az út végén csodálkoztam is, hogy milyen hamar megérkeztünk. Imre atya viszont odament hozzá, és elbeszélgetett vele. Mint később elmondta nekünk, a fiatalember Magyarországról származott, első felesége elvált tőle, itt, Heilbronnban, pedig már tolókocsis volt, rátalált mostani feleségére, akivel boldogan él.

Navigációs menü

A létszám teljes lett, úgy hogy elindulhattunk a nagy útnak, libasorban, mint szoktuk… Hamar el is hagytuk Heilbronnt. Egyike a hét legrégebbieknek Németországban, az idén robbantották fel.

társkereső site franciaország franciaország találkozó quebec honlapján

Elhaladtunk Untereisesheim mellett, majd elértük Bad Wimpfent. A Egyetlen hozott heilbronn sziluettje nagyon szép — lentről - de hogy megyünk oda fel, gondoltam magamban? Fölfelé egy igen meredek út vezetett. Le kellett szállnunk a bringánkról. Mindenki tolta, tolta. Christian segített Georgnak, aki maga után húzta a Buci járgányát.

Sanyi és Imre atya két-két biciklit is toltak fölfelé, én viszont alig tudtam megbirkózni az enyémmel… Egy kicsivel több egyetlen hozott heilbronn most jól jönne, jutott megint eszembe… Nem baj, jövőre idejében kezdem majd az edzést… Megérkezve fel, az óvárosba, azonnal egy vendéglőt kerestünk, ahol megpihenhettünk.

Egyesek egy hideg sört, vagy rádlert illetve egy vizet ittak, mások, mint Buci, sütit kívántak. Nagyon jót tett a megszusszanás! Utána megnéztük a gyönyörű óvárost. Imre atya vezetett bennünket. A toronytól pár lépésre csodálatos panoráma tárult elénk.

Szemünk egészen a látóhatárig végipásztázhatta a mélyen alattunk hömpölygő Neckar-folyót. Időközben megérkezett Attila és Andrea is, akik itt csatlakoztak hozzánk. Restelltem egy picit magamat, amikor elmesélték, hogy ők 60 km-t jöttek kocsival eddig, hogy velünk tartsanak, én pedig alig tudtam rászedni magam az este, hogy csak lemenjek a pincébe bringámért… Na, de most valóban teljes volt a létszám: 16! Hálistennek az idő is velünk tartott, épp megfelelő volt: kicsit felhős, fok, itt-ott még egy picit a szél is fújt.

Négy-öt kilométerenként tartottunk egy kis szünetet, ittunk egy kis magnéziumos-vizet, megettük a magunkkal hozott finomságokat, és természetesen egyetlen hozott heilbronn hisz ez a sava-borsa a zarinak!

Mindenki mindenkivel! Bad Wimpfen után uti célunk, Egyetlen hozott heilbronn felé vettük az irányt. Mosbach a Neckar egyik mellékágán, az Elzbachon fekszik.

Tűzpróba avagy a Heilbronni Katica

Az egyik pihenő közben készítette rólunk egy német nyugdíjas házaspár ezt a remek csoportképet… Egy kicsivel odébb pedig, Neckarelznél, Imre atya egyetlen hozott heilbronn meg nekünk egy látszólag jelentéktelennek tűnő templomot. Csodálatos kisváros! Egyelőre azonban olyan szomjasak voltunk, hogy nem vettük észre a szépségeit.

Hamar leültünk hát egy olasz fagyizónál, ahol mindenki egyetlen hozott heilbronn szerint rendelhetett fagyit, kávét, vizet vagy sört, amelyet Imre atya fizetett máskor is jövünk, ígértük neki…és egy magyar fiatalember szolgált fel… Istenem, milyen kicsi lett a világ, gondoltuk.

A pihenő és a frissítők után már lehetett várost nézni. Julianna templomhoz vezetett el bennünket Imre atya, amely egy szimultán-templom: vagyis az egyik felében a katolikusok tartják a szentmiséjüket, a másik felében pedig a protestánsok az istentiszteletüket.

Két külön bejárata volt. És a két ismerősök lörrach között pedig két ajtó, az egyik a katolikus oldalon nyitható, a másik pedig a protestáns oldalon. Ez az igazi ökumenizmus… Imre atya előbb elmagyarázta a templom történetét, halkan, mert egy néni — Németországban szokatlanul — éppen a rózsafüzérét morzsolta, majd elimádkoztuk a zarándok-imát és elénekeltünk egy Mária-éneket, amiért jöttünk, és elhagytuk a templomot… A templom melletti placcon, a Rathaus előtt éppen egy tűzoltóautó-avatáson vettek rész az emberek.

Az áldást a 4 autóra a helyi protestáns lelkésznő és a helyi katolikus pap adták.

Tartalomjegyzék

Már éppen indulni akartunk tovább, de a világ — mint mondtam előbb — kisebb mint gondolnánk: a katolikus papban Imre atya felismerte régi jóbarátját, akivel együtt tanultak Rómában: Rencsik István atyát Nagyváradról, aki — miután majdnem fel kellett locsolni a meglepetéséből — végig vezetett minket a templomában. Kiderült aztán az is, hogy az idős néni, aki azelőtt ott mondta magában a templomban a rózsafüzért, István atyának az anyukája volt, aki aztán bevallotta utána Imre atyának: bár hallotta a magyar beszédet és egyetlen hozott heilbronn éneket, de azt hitte, hogy holmi túristák vagyunk, és meg sem fordulva tovább beszélgetett az Úrral, illetve Szűz Máriával… Ő is nagyon őrült nekünk.

Végül megkapjuk István Atyától a zarándokok egyetlen hozott heilbronn, hogy teljes legyen a napunk. Közben boldogan emlegettük fel a megannyi emléket, illetve élcelődtünk a férfi és a nő kapcsolatán. A végén persze megállapítva: Hogy az a férfi, aki panaszkodik, hogy otthon kisebbségben van, annak nem kell minden szavát elhinni… Igaz Éva és Sanyi? Apropó, Éváék mindent nagyszerűen megszerveztek, minden ment ám, mint a karikacsapás. Ezer hála ezért nekik!

Rajtam nem fog múlni! S mikor letettem a bringámat, még kedvesen megsímogattam. Megérdemelte, hisz ismét olyan nagyszerű élményekben részesített, és ami még fontosabb, olyan nagyszerű emberekkel hozott össze, mint előző években… Ők tudják, kikre gondolok… Stuttgart,